Biztos vagyok benne, hogy szinte mindenki, aki ezt a cikket olvassa, átesett már valamilyen féle hasi görcsön. Ha őszinte szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a hasi görcsök (számomra) a fájdalmak egyik legrosszabb fajtáját teljesítik be – tehát gondoljunk csak bele, hogy milyen érzés lehet az, ha ez az állapot nem egy-két órán, esetleg egy délutánon át áll fenn, hanem betegségként akár az egész életünket megkeseríti – de a diagnózisig eltelt időt mindenképp.
A Crohn-betegség egy ismeretlen eredetű, krónikus gyulladással járó betegség, amely a gasztrointesztinális rendszert érinti. A betegség kiterjedhet a rendszer bármely szakaszára (tehát a szájüregtől a végbélnyílásig bármelyik rész lehet gyulladásos állapotban), de a legtöbb esetben a vékonybél és a vastagbél érintett. A bélfal gyulladása miatt sokszor előfordul, hogy az állapot következtében a bél kilyukad (perforálódik), fekély keletkezik rajta, esetleg gyulladásos tályogok alakulnak ki. Mivel krónikus betegségről van szó, a terápiás kezelés az egyetlen, amellyel a tünetek enyhíthetők, sőt, akár huzamos ideig tartó panaszmentesség is elérhető velük.
Na de mi is okozhatja ezt az állapotot? Bár pontos okot még nem találtak rá, szakértők mégis azt mondják, hogy két fő tényező áll a betegség kialakulásának hátterében: a genetika és az immunrendszer. Az immunrendszer a betegségben szenvedőknél kicsit hibásan működik; normál esetben azok az ártalmatlan baktériumok, amelyek a gasztrointesztinális rendszer részét képzik, nem váltanak ki semmilyen reakciót a szervezetünkből, míg a betegségben szenvedőknél az immunrendszer idegen baktériumként ismeri fel őket és egy gyulladásos válaszreakciót ad rájuk védekezésképp. Mivel a baktériumok nem mennek sehová, a gyulladás is megmarad, így pedig szépen lassan kialakul a Crohn-betegség.
Tüneteit tekintve a betegség távolról sem leányálom: állandó hasmenéssel, a végbélnyílás vérzésével, hasi görcsökkel vagy szorulással is járhat. A tünetek következtében pedig több, hasonlóan „kellemes” probléma léphet fel – csökkent étvágy, fogyás, kimerültség, gyermekeknél pedig késlelkedő növekedés és fejlődés. A különösen súlyos esetek pedig még súlyosabb következményekkel járnak: kialakulhat akár végbélsipoly/fisztula (egy olyan, a végbél üregéből kiinduló rendellenes járat, amely a végbél izomzatának mirigyei gyulladása révén jön létre és általában csak műtéti úton kezelhető), fekély (lassan/egyáltalán nem gyógyuló sebesedés) vagy megjelenhet véres széklet is. A gasztrointesztinális rendszeren túli tünetek magukba foglalják a lázat, a csontritkulást, a látászavarokat, a normális menstruációs ciklus zavarát, sőt, akár még a vesekövek kialakulását is.
Ahhoz, hogy a betegséget diagnosztizálni tudják, több vizsgálatra is szükség lehet. Általában gyomor- és béltükrözések, röntgenfelvételek készítése, valamint különböző laborvizsgálatok elvégzése is szükséges ahhoz, hogy tudjuk: tényleg Crohn-betegséggel állunk szemben. A laboratóriumi vizsgálatok közül az ASCA IgA/IgG vizsgálat az, ami már a betegség korai stádiumában, non-invazív módon segítheti a szakemberek munkáját az állapot diagnosztizálásban.
A diagnosztika után a betegséget általában különböző gyulladáscsökkentő gyógyszerek, antibiotikumos kezelések, életmódbeli változások, súlyosabb esetben pedig műtéti beavatkozások segítségével kezelik. Ha a vastagbél nagyon súlyosan károsodik, akkor előfordulhat, hogy azt teljes mértékben el kell távolítani.
Varga Roxána
Képek forrása: Unsplash, Pixabay
[i] Ha érdekelne, hogy mi történik az emberrel, miután eltávolítanak egy szakaszt a beleiből, olvasd el az alábbi cikkünket: https://infozio.wordpress.com/2020/10/02/sztomasok-vilagnapja/
