Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy kisgyermekként sokan hallottuk idősebb rokonainktól/ismerőseinktől, hogy reumás a lábuk/kezük – mindezt úgy, hogy közben a fájdalmas területet masszírozgatták, esetleg kenegették. Tekintettel arra, hogy az idősebb korosztály mennyire strapabíró, és mennyire nem szereti magát sajnáltatni (a saját tapasztalatom alapján, a környezetemben élő idősekből kiindulva), sosem gondoltam, hogy ez egy komoly betegség lehet – hiszen, miután elpanaszolták fájdalmukat, a falubeli nénik általában felpattantak a kerítés széléről, és mentek tovább gazolni, főzni vagy az unokákkal játszani. Éppen ezért szinte sokként ért az az egyetemi előadás, ahol először mentünk bele a rheumatoid arthritis mélységeibe.
A rheumatoid arthritis (RA) egy olyan autoimmun betegség, amely általában a végtagokon jelenik meg szimmetrikus formában. Pontos oka máig sem ismert, de az biztos, hogy a genetikai hajlandóság nagy szerepet játszik az előfordulásában. A betegség általában ezen hajlandóság talaján alakul ki úgy, hogy a szervezet egy külső behatás (pl. vírusfertőzés) miatt elindít egy védekező, gyulladásos folyamatot – sajnos azonban ez a gyulladás megtámadja a szervezet saját elemeit is (autoimmun folyamat révén), így az ízületi felszíneket borító hártyát, a synoviumot is. A gyulladás során felszabaduló káros anyagok, valamint a gyulladásos sejtek ezután együttesen károsítják először a synoviumot, majd a csontokat borító porcot, végül pedig magát a csontot is – ezzel okozva a jellegzetes tüneteket és deformitásokat. Bár a pontos ok nem ismert, több hajlamosító tényezőről számoltak már be – ilyen például az öregedés, a női nem (kétszer-háromszor gyakoribb, mint férfiaknál), a hosszú ideje tartó dohányzás, valamint az öröklődő genetikai hajlam.
A betegség elsődlegesen a páciens kisízületeit támadja, de áttérhet a gyulladás a csuklókra, a bokákra, sőt, a térdekre is. Tüneteit tekintve a legtipikusabb az erőteljes, reumás fájdalom, amely általában ciklikusan jelenik meg (bár előfordul az is, hogy állandósul), és sokszor éjjel/időjárási változások hatására rosszabbodik. Ismert tünete még a duzzanat, amely a fájdalmas, gyulladt ízület körül jelenik meg. Ez a két tünet pedig általában további panaszokat okoz: a legtöbb beteg panaszkodik ízületi merevségre, valamint (rosszabb esetben) a mozgásfunkció is beszűkül, főleg akkor, ha a kórképet nem kezelik, esetleg a fenti tünetek fokozódnak. Ilyenkor már sok beteg szorul gyógyászati segédeszközök használatára; először a hosszabb, majd sajnos már a rövidebb távok megtételéhez is.
A rheumatiod arthritisre is igaz, hogy nagyon fontos a korai diagnózis annak érdekében, hogy a beteg életfunkciói ne romoljanak hatalmas mértékben. A diagnózis megállapításához legtöbb esetben többkörös vizsgálatra van szükség, amely magába foglal különböző fizikális vizsgálatokat (bőrvizsgálat, mozgástartomány-mérés, reflexek vizsgálata), laborvizsgálatokat (reuma faktor, anti-CCP, C-reaktív protein stb.) és képalkotó vizsgálatokat is (röntgen, MR, ultrahang).
Sajnos, kezelését tekintve, a rheumatoid arthritis is egy gyógyíthatatlan kórkép, de egy jól összeállított, összetett terápia segítségével (amelynek része a gyógyszeres kezelés, a gyógytorna és a speciális diéta) a tünetek visszaszoríthatók, a betegség pedig teljesen élhetővé válik.
Varga Roxána
Képek forrása: Pexels
[i] Olvasd el ezt a cikket is: https://infozio.1367.hu/2022/11/28/miert-van-szukseg-hisztamin-intolerancia-vizsgalatra/ !
