Igazán szerencsésnek mondhatod magad, ha nem találkoztál még közvetlenül ezzel a kis alattomos vírussal, hiszen amennyire aprónak és jelentéktelennek tűnik, annál nagyobb kellemetlenséget tud okozni. A hétköznapi nyelvezetben, ha halljuk, hogy valaki „herpeszes”, legtöbbször az ajkakon megjelenő hólyagokra asszociálunk. Bár valóban az ajakherpesz az egyik leggyakoribb látható típusa a fertőzésnek, emellett még jó néhány kevésbé ismert fajtája is megkülönböztethető.
Na de mik is ezek az apró hólyagok és ki fertőződhet meg vele? A herpeszvírusok egy több száz kórokozóból álló nagy családot alkotnak, de közülük csak 8 képes az embert megfertőzni. A különböző fajok mind más-más sejtekre veszélyesek és eltérő tüneteket, problémákat okoznak. Helyi tünetei kezdetben bőrpír, viszketés, majd maga a hólyagképződés. Ezekben a kellemetlen hólyagokban a megjelenést követő első napokon vizes váladék keletkezik, később a betegség előrehaladtával sárgássá alakul, végül kifakad. A herpeszvírusok jellemzői közé tartozik, hogy aki egyszer megfertőződik vele, az utána már élete végéig hordozó marad, azaz a kellemetlenséget úgy is átadhatjuk a másiknak, ha mi éppen nem mutatunk tüneteket. A vírus kiújulása kiszámíthatatlan. Történhet spontán, de egyes esetekben valamilyen időszakhoz kötötten is: nagyobb stresszhatások, láz, menstruációs ciklus bizonyos szakasza.
Sokan nem tudják, de a herpeszvírusok egyik altípusa okozza a bárányhimlőt is, amely főként gyermekkorban támadja jelentős számban áldozatait. Már ekkor tehát a szervezetünkbe kerül a vírus, azonban megeshet, hogy valakin ezután egyáltalán nem mutat többé tüneteket – valakin pedig bizonyos időközönként fel-felbukkan. Az úgynevezett Herpes simplex virus-1 és 2 a legelterjedtebb típusok. Mindkettő a nyálkahártya sejtjeit támadja, de míg előbbi az ajkakon, addig utóbbi a – már sokkal kellemetlenebb – nemi szerveken megjelenő herpesz okozója. Súlyos esetekben alakulnak csak ki szövődmények, melyek, bár nagyon ritkán fordulnak elő, ám annál veszélyesebbek. Ezek következménye lehet kötőhártya- és tüdőgyulladás, arcidegműködési zavarok, bakteriális sebfertőződés, ha pedig a szélsőségekig megyünk, akkor akár agyhártya-és agyvelőgyulladás is.
Mit tehetünk az egyszerű, ajkakon vagy bőrön megjelenő, kellemetlen közérzetet eredményező herpesz ellen? Sajnos egyelőre nincs rá konkrét gyógymód, sem védőoltás. Teljesen hétköznapi betegségnek számít, ezért rendellenes tünetek, szövődmények hiányában orvost sem érdemes vele felkeresni. Vannak azonban a lefolyásának gyorsítására alkalmas krémek, valamint a nemkívánatos érzetet enyhítő házi praktikák. A kis hólyagok egyik velejárója a feszítő, égető érzés. Ezt mérsékelhetjük jégkockával, illetve mézzel, aminek meglepően intenzív a fájdalomcsillapító hatása. Rendkívül fontos ilyenkor figyelni a higiéniára magunkkal és másokkal szemben is. Ne használjunk közös törülközőt, kerüljük a közvetlen fizikai kontaktust, mossunk kezet gyakrabban, cseréljük le fogkefénket a betegség után. Talán a legfontosabb kiemelni a gyógyulás érdekében, hogy semmiképp se próbáljuk meg nyomkodni, kilyukasztani a hólyagokat, hiszen az azokban lévő fertőző nedv átterjedhet más testtájakra is, ahol további problémákat okozhat.
Először nem is gondolná az ember, hogy mennyire befolyásolható a közérzete egy picike hólyag által. Herpeszesnek lenni nem jó, de a szövődménymentes ajakherpesz még mindig a legelviselhetőbb verziója a vírusnak. Ha pedig alkalmazzuk a fent említett házi praktikákat a kellemetlen érzés 1-2 napnál biztosan nem tart tovább.
Dervalics Panna
Ha szívesen olvasnál még hasonló témában, ajánlom figyelmedbe a következő cikket: https://infozio.1367.hu/2022/12/09/mit-tegyek-ha-igy-kelek-torokfajas/
[1] https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegkereso/fertozo-betegsegek/herpeszvirus-okozta-fertozesek-tunetei-lefolyasa-es-kezelese/dkyc7vg
