Szeptember 24-én, a Mecsek Kisrétje egy délutánra a Pécsi Tudományegyetem Erdei Vetélkedőjének helyszínévé vált. A programot a Sportfolio és a Pécsi Egyetemi Sport szervezte azzal az ötlettel, hogy megmozgassa az egyetemistákat. Lehetett érkezni baráti társasággal, de természetesen azok sem maradtak csapat nélkül, akik egyedül vágtak neki a délutánnak. Gyülekezni a Dömörkapunál lehetett, ahol már segítők vártak az érdeklődő hallgatókra, majd innen együtt mentünk tovább a Kis-rétre. Már ezen a közel fél órás úton is lehetőség volt akár más karokról érkezőket is megismerni, valamint hangolódni az elkövetkezendő közösen együtt töltött órákra. A koncepció az volt, hogy öt fős csapatoknak kellett négy helyszínen összemérniük tudásukat kreatív és ügyességi feladatokban. A négy állomáson forgóban mozoghattak a csapatok. Érdekessége a vetélkedőnek, hogy külföldi diákok is részt vehettek az eseményen, így külön külföldiekből álló csapat is versenyzett. A delegációkat színek alapján lehetett megkülönböztetni, minden csoport kapott valamilyen színű arcfestéket, mellyel egymást is kifesthették a csapattagok bármilyen mintával, akár tematikusan is. Közben szólt a zene, amely máris fokozta a hangulatot. Mindez olyan mértéket öltött, hogy ezt a fergeteges hangulatot még az időjárás kedvezőtlen alakulása sem tudta elrontani!

A vetélkedő során különféle állomásokon mérettették meg magukat a csapatok, például az első állomáson bekötött szemmel kellett egy kijelölt csapattagot, egy meghatározott pályán végig vezetni anélkül, hogy bárki megérintette volna. A nem látó játékost csak hangokkal lehetett irányítani. Eközben a látó játékosoknak az is feladata volt, hogy négy különböző tárgyat megtaláltassanak a bekötött szemű csapattársukkal, mindezt a lehető legrövidebb idő alatt.
A következő feladatnál különféle méretű kartonpapírokat kaptak a vetélkedők, és a kijelölt pályán úgy kellett a rajttól a célig eljutniuk, hogy csak a kartonokra léphettek. Egy kartonon azonban, egyszerre, legfeljebb két láb lehetett. Mivel nem állt a csapat számára annyi karton rendelkezése, mint ahányan voltak, így egyedi megoldásokra volt szükség. Például érdemes volt az alacsonyabbakat „hátiputiba” szállítani vagy egy lábon állni két embernek, egy kartonon.
A harmadik helyszínen Activity-zni kellett. Itt a segítők határozták meg, hogy mutogatni, rajzolni, esetleg körülírni kell az adott szót. A csapat tagjainak 5 perc alatt minél több szót kellett kitalálnia.
Végül a legutolsó akadálynál mindenkinek egy fröccs lehúzása után kellett felpöccintenie a poharat úgy, hogy az a szájára érkezve megálljon. A megmérettetésen átesett csapatoknak a szórakozásra is maradt lehetőségük, ugyanis képeket készíthettek az St. Hubertus logójával, miközben koccintva ünnepelhették meg a sikeres teljesítményüket.
A négy feladat után közös játékok következtek. Sajnos az eső szinte egész végig szakadt, így a számháborút és a tábortüzet teljesen el is mosta, de a csapatok lelkesedését ez sem vette el! Nem számított az időjárás, mindenki szívesen vett részt a közös métában és kötélhúzásban.
Majd az eredményhirdetésre is sor került. Harmadikként a fehérek csapata zárt. Az előkelő második helyen a narancssárgák csapata végzett, még a pódiumra álló rózsaszín csapat pedig egy üveg Hubertussal gazdagodhatott.
Az esemény méltó lezárásaképpen a résztvevők egy kellemes hangulatú egy közös túrázással is beiktattak búcsúzóul.
Bátran ajánlom minden olyan hallgatónak a Sportfolio hasonló programjain való részvételt, aki nem csak a játékok élvezetét keresi, hanem az őszinte, felhőtlen kapcsolódásokat is egyaránt!
Draxler Alexia
Képek: helyszínen készültek
Források: Pécsi Egyetemi Sport Instagram oldala
További tartalmakért olvasd el a Kari Napról készült hasonló összefoglalót!

