Sokan találkozhattatok már elvétve a különböző rövidítésekkel: BPD, ASPD, HPD és NPD. Azonban kevesen tudják ezek jelentését, aki pedig tudja, általában nagy előítéletekkel és szkepticizmussal kezeli őket. Mégis ez a „legnépszerűbb” kategória, ha valamilyen személyiségzavar előkerül, ezek valamelyikére gondolnak először. Az említettek mind B klaszteres személyiségzavarok, azaz egy csoportba tartoznak. Átfogóan ez a klaszter az érzelmileg intenzív, teátrális és kiszámíthatatlan személyiségzavarok csoportját jelenti. A rövidítések az angol megfelelőből származnak, melyeket most egyesével meg is megvizsgálunk. Remélem, hogy ezzel sok tévhitet el tudok majd oszlatni!
Borderline személyiségzavar (BPD)
Elsősorban a kapcsolati mintákban és az érzelmi instabilitásban jelenik meg látványosan. Központi jellemző az intenzív érzelmek és az erős elhagyástól való félelem. További jellemzők a következők:
- Heves hangulatingadozások, amelyek órákig vagy néhány napig tartanak
- Instabil énkép – bizonytalanság arról, ki vagy és mit szeretnél.
- Erős elhagyatástól való félelem(valódi vagy képzelt helyzetekben is).
- Intenzív, viharos kapcsolatok(idealizálás majd leértékelés, „szeretlek – utállak kapcsolatok”).
- Impulzív viselkedés(költekezés, szex, drogok, falásrohamok stb.).
- Krónikus ürességérzés.
- Dühkezelési nehézségek.
- Önsértés, öngyilkossági gondolatok vagy fenyegetések előfordulhatnak.
Okozhatja genetikai hajlam (nem a személyiségzavart, hanem egyes tüneteit, mint például az érzelmi labilitás) és gyermekkori érzelmi elhanyagolás vagy traumatikus élmények. Biológiailag az amygdala túlműködésével (erős érzelmi reakciók) és a prefrontális kéreg csökkent működésével magyarázható.
Antiszociális személyiségzavar (ASPD)
Látványosan megfigyelhető, hogy a társadalmi szabályokat hajlamosak megszegni. Általában ez abból fakad, hogy hiányzik az empátia, ezáltal nem értik ezeknek a létjogosultságát. Sok ASPD-vel rendelkező ember tapasztalja, hogy amíg emberek felé nem érez empátiát, az állatok felé annál inkább. Igaz, az empátiát nem lehet pótolni, de következetes terápiás ülésekkel nagyon jól megtanulható a társadalomba való beilleszkedés és a „megfelelő” magatartás. Főbb jellemzői:
- Gyermek- vagy kamaszkorban magatartászavar megléte.
- Mások jogainak figyelmen kívül hagyása, manipuláció, hazudozás.
- Impulzivitás, felelőtlenség.
- Agresszív viselkedés, konfliktusok.
- Nincs bűntudat, mások hibáztatása saját tetteiért.
Hátterében a rossz családi mintázatok (bűnözés, szabályszegés, agresszió), fizikai bántalmazás és genetikailag nagyobb befolyás állhat. Csökkent az amygdala-reaktivitás a félelemre, ezért kisebb a bűntudat/aggodalom és gyengébb reakció érkezik a büntetésre, vagyis nehezebb tanulni a következményekből.
Nárcisztikus személyiségzavar (NPD)
Talán ez a legismertebb személyiségzavar. Sokan mondják egy rosszul végződött párkapcsolat után, hogy „nagyon nárcisztikus volt”. Vajon tényleg az volt az illető? A nárcisztikus személyiségzavar egy stabil, hosszantartó viselkedési minta, nem hirtelen hangulatingadozás. Lassan fejti ki személyiségjegyeit, így nehéz egyből felismerni. Főbb tünetek:
- Fontosság túlértékelése („különleges vagyok, kivételes bánásmód jár”).
- Állandó igény elismerésre, csodálatra.
- Empátia hiánya vagy empátia csak felszínes szinten.
- Kihasználó viselkedés kapcsolatokban.
- Irigység másokkal szemben, vagy azt hiszik mások irigyek rájuk.
- Kritikára való túlzott érzékenység, ami miatt düh, sértettség („nárcisztikus sérülés”).
- Törékeny önértékelés, amelyet grandiozitással kompenzálnak.
Okozói a gyermekkori túlértékelés (jobb vagy mindenkinél, értékesebb vagy másoknál) vagy éppen túlzott érzelmi elhanyagolás. Szülők részéről a feltételes szeretet és a túl nagy elvárások, amiknek semmivel sem lehet eleget tenni, emiatt pedig instabil önértékelés vagy önutálat alakul ki, amit később grandiozitással maszkolnak.
Hisztrionikus személyiségzavar (HPD)
Ahogy a nárcisztikus zavar a legismertebb, ez a legkevésbé ismert. A fókusz a figyelem megszerzésén van, amit drámai viselkedéssel érnek el. Az érzések többnyire felszínesek. Jellemző tünetek:
- Állandó figyelemigény– kellemetlenül érzik magukat, ha nem rájuk figyelnek.
- Túlzottan drámai, teátrális viselkedés.
- Erősen változó, felszínes érzelmek.
- Flörtölő, provokatív viselkedés, akár nem helyénvaló helyzetekben is.
- Mások befolyásolhatósága.
- A kapcsolatok jelentőségének túlértékelése – közeli barátnak tekint valakit, aki ezt nem viszonozza.
Okozói elsődlegesen a családi mintában keresendők. A személy gyermekkorában figyelmet csak jutalomként kapott, így korán megtanulta, hogy ezért valami nagy dolgot kell tenni. Túlságosan megengedő szülők és a szerepek „összemosása” (gyermek, mint „pótpartner”) is nagy szerepet játszik a kialakulásban.
Összegzés:
A B klaszteres személyiségzavarok témaköre az egyik legösszetettebb pszichiátriai témának számít. Sok dolog okozhatja őket, főleg elnyomott fájdalomból és rossz családi mintából erednek, ezért a feltárás is nehéz. Terápiával azonban látványos fejlődést képesek elérni. Nehéz, de konzisztens munkával ezek a személyiség sémák formálhatók egy könnyebb, egészségesebb élet érdekében. Nem szörnyetegek, nem maguktól lettek ilyenek. Azonban a változáshoz ők is kellenek, nem csak a környezet. Éppen ezért igyekezni kell, hogy biztassuk őket a segítség keresésre és támogassuk őket a javulás útján, hogy ők maguk is akarjanak változni.
A leírtak alapján senki se diagnosztizálja önmagát vagy ismerőseit – ha úgy érezzük, probléma állhat fenn, a megállapítást jobb szakemberre bízni és az ő tanácsait követve elkezdeni dolgozni. Ez a téma nem játék!
Nagy Viktória Virág
Képek forrása: Pinterest
Ha tetszett a cikk, figyelmedbe ajánlom ezt is:
