Manapság a derékfájást könnyen nevezhetnénk akár népbetegségnek is, hiszen egyre több embert érint ez a panasz, mellyel kétségbeesetten vagy épp bosszankodva keresik fel orvosukat, mivel gyakorta tapasztalnak életminőség csökkenést fájdalmukkal kapcsolatban. Nehezebben elvégezhetők lehetnek a mindennapi tevékenységek, mint például a lehajlások, a nyújtózkodások, a fizikai munka. Továbbá, akár a sportteljesítmény kapcsán is felfedezhetnek változásokat. Azonban pontosan miért is kezd el fájni a derekunk? Mi ennek az oka és mit tehetünk ellene?
Derékfájás és ami mögötte van:
A derékfájás leggyakrabban az aktív, munkaképes korosztályt érinti, mely igen komoly problémát jelenthet az életvitelük kapcsán. Így még sürgetőbbé válik a derékfájás okainak felderítése, mely nem is olyan pofon egyszerű.
Önmagában a derékfájdalom egy gyűjtőfogalom, így mielőtt bármilyen kórjóslatba temetkeznénk, érdemes definiálnunk magát a derékfájdalmat is. A definíció szerint a derékfájdalom a törzs hátsó részén, az alsó bordaív és az ülőgumó közti területen jelentkező-, vélhetően a mozgásszervekből kiinduló fájdalom. Ezáltal hátterében leginkább különféle mozgásszervi panaszok állnak, ilyen lehet például az izomhúzódás, az izomgyengeség vagy instabilitás, a kisízületi kopások és a porckorongsérv. De egyaránt ok lehet a gerinccsatorna szűkülete, a csigolyaelcsúszás, a gerincferdülés, az isiász és akár a stressz is, mint pszichés tényező.
Ahhoz, hogy pontosabbak legyünk a fájdalommal kapcsolatban, érdemes megállapítanunk azt, több kérdést is a fájdalommal kapcsolatban. Többek közt például azt is, hogy pontosan mikor és milyen jellegű (szúró, tompa, éles stb…) fájdalmat tapasztalunk. A fájdalom alapos körbejárásából könnyen következtethetünk arra, hogy milyen anatómiai struktúrából is eredhet a fájdalom. Az előzőekben felsorolt okokkal kapcsolatban ez már könnyen kitalálható.
Eredhet a fájdalom izomgyengeségből vagy épp az izom túlzott megerőltetéséből, sérüléséből. Idősebb korban, akár előfordulhat a kisízületek kopása, reumás betegsége, vagy éppen gyulladása, mely szintén derékfájást okoz a pácienseknél. Továbbá az ideggyök és maga porckorong is nyomás alá kerülhet, melyek szintén tovább fokozhatják a fel-fel bukkanó panaszokat. A további anatómia struktúrák tekintetében érintettek lehetnek még a szalagok és maga a dura (kemény agyhártya) is.
Magát a derékfájdalmat nem csak tünetek és érintett struktúrák kapcsán tudjuk osztályozni, hanem időbeni lefolyás szerint is. Megkülönböztetünk akut derékfájást, mely jellemzően legfeljebb 4 hétig áll fenn. Továbbá beszélhetünk még szubakut verzióról is, ahol 4 hét és 12 hét közé esik a fájdalom időtartama. Végül a krónikus derékfájás sem maradhat ki a sorból, ahova a 12 hét után sem múló eseteket sorolhatjuk.
Harc a gyógyulásért
A részletes betegvizsgálat és az esetleges góckutatás következtében, fontos felállítanunk gyógytornászunkkal egy terápiás célt és tervet, mely minden esetben eltérő lehet más derékfájós páciensek kezelésétől, hiszen nem mindegy, hogy az érzékelt panasz miből ered és hogy ez épp akutan, szubakutan vagy krónikusan zajlik, ahogy ezt az előző példákban említettem is.
Általánosan megfogalmazva azonban azt mondhatjuk, hogy a páciensnél akut panaszok esetében, szükséges a felmerülő gyulladásokat és fájdalmakat mielőbb csökkenteni, a későbbi kezelések sikeressége és a beteg komfortjának megteremtése érdekében. Gyakran alkalmaznak a gyógytornászok erre a célra olyan gyakorlatokat, melyek csökkenthetik a problémát okozó struktúrára (porckorong, ideggyök, dura, szalag stb.) nehezedő nyomást.
A gyakorlatok segítik kialakítani a helyes testtartást, ülést, fekvést, továbbá segítenek kivitelezni a különféle hétköznapi mozgásokat ízületvédelemmel kiegészítve. Javallott lehet még az izmok erő- és állóképesség fejlesztése is, de természetesen a terápia elemei egyénenként változhatnak. Akut esetekben, orvosi segítséggel gyógyszereket, fájdalom- és gyulladáscsökkentőket is alkalmaznak.
A derékfájdalom kezelése azonban nem áll meg az akut fájdalmak, panaszok kezelésében, hiszen ettől még maga a problémát kiváltó ok nem szűnik meg. A továbbiakban testtartás kontrollálásának folytatása mellett, figyelmet kell fordítani az esetlegesen gyenge törzsizmok, hasizmok megerősítésére is, mely kiegészülhet a csípő és medencekörüli izmokkal, továbbá a mély gerinc mentén futó izmokkal is, melyekkel erős, magabiztos stabilitást érhetünk el.
Nem elhanyagolhatók még a gerinc gyakorlatok sem, melyek kiegészülhetnek az aktív terápián kívül manuálterápiás kezelésekkel is. Szükség szerint, érdemes nehezíteni a páciens gyakorlatait a törzs egyensúlyát fejlesztő feladatokkal és további kihívást jelentő, izomerősítő, koordinációt fejlesztő feladatokkal egyaránt.
Csak egy rossz mozdulat:
A mozgás felszabadító és gyógyító közegében se feledkezzünk meg azokról a mozdulatokról, gyakorlatokról, amiket kifejezetten nem javasoltak a derékfájdalommal küzdők körében.
Az érintett struktúrákra nehezedő, nyomást fokozó gyakorlatok, mint például a hosszú ideig bent tartott levegő, a hasprés, a megszokott fájdalmat és/vagy diszkomfortot okozó testtartások kifejezetten károsak lehetnek, illetve tovább ronthatják a páciens állapotát. Csakugyan nem ajánlott a jelentős súlyok megemelése és a cipekedés sem.
Természetesen, ezek a nem javasolt mozgások és tevékenységek a megállapított diagnózis és a tapasztalt panasz tekintetében eltérőek lehetnek különböző pácienseknél, így kifejezetten fontos – talán a legfontosabb mind közül – a megfelelő, kielégítő információt tartalmazó kommunikáció az egészségügyi szakember és a páciens közt, hogy a derékfájás kezelhető, leküzdhető lehessen!
Plessek Marcell
Képek forrása: Pexels
Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, akkor lesd meg ezt is:
