Blog

Mit jelent az ENDOMETRIÓZIS?

1
1 Endometriozis

Pokolian fájdalmas menstruáció, és a meddőség kapcsán egyre gyakrabban szembe találhatjuk magunkat az endometriózis kifejezéssel. Te tudod mit is jelent ez pontosan? Ha nem, akkor érdemes tovább olvasnod a cikket, mert rengeteg nőtársunk életét keseríti meg ez az állapot.

Nyilvánvalóan egy nőgyógyászati kórképről van szó. A méhünk belső felszínét borító nyálkahártyát nevezzük endometriumnak. A méhnyálkahártya hormonálisan rendkívül érzékeny, a ciklus során az őt érő különböző hormonhatásoknak megfelelően felépül és leválik. Endometriózis esetén ez a speciális nyálkahártya, aminek kizárólag a méhen belül lenne a helye, a méh üregén kívül is megtalálható. A hormonérzékenység a méhen kívüli endometriumra szintén jellemző, ez okozza a tüneteket. A fájdalmas menstruációnak, azaz a dysmenorrhoea-nak leggyakoribb szervi oka az endometriózis.

Na, de mik is azok a már emlegetett hormonhatások, amik a méhnyálkahártya változását alakítják?

A folyamat megértéséhez elöljáróban fontos tudni, hogy a menstruációs ciklus 4 szakaszból áll. Az első a vérzés, amikor a méhnyálkahártya felső rétege leválik. A nyálkahártya kiürülését a méh izomzata összehúzódásokkal igyekszik segíteni, amiknek normál esetben nem kellene fájdalmat okozniuk. Ezt követi a proliferációs/felépítési fázis, amikor a hipotalamusz GnRH hormont bocsát ki, ez stimulálni fogja az agyalapi mirigyet, ami ennek hatására két nagyon fontos hormont tud termelni: FSH (tüszőérlelő) és LH (tüszőrepesztő) hormonokat. Elindul az ösztradiol termelés, ezáltal a tüszőérlelés és a nyálkahártya megújul, új vérerek képződnek és nőnek bele. A harmadik szakasz az ovuláció, amikor is az ösztrogén koncentráció eléri csúcsát a vérben. Az LH kiváltja a tüszőrepesztést. A tüszőből kiszabadult petesejt pedig a petevezetőn keresztül elindul a méh felé. A visszamaradt tüszőburok sárgatestté alakul és progeszteront kezd termelni. A ciklus utolsó szakaszában a progeszteron veszi át az irányítást, ami igyekszik megfelelő minőségűvé tenni a nyálkahártyát az esetleges beágyazódáshoz. A nyálkahártya mirigyei megnövekednek és glikogén épül be. Azonban, ha nem történik megtermékenyítés, lecsökken az ösztrogén- és progeszterontermelés, a csökkent hormonszint eredményeként a méh artériái összehúzódnak, a nyálkahártya vérellátása csökken, ami tulajdonképpen egy helyi oxigénhiányt/ ischémiát jelent. Mindezek hatására a nyálkahártya rövidesen elhal és leválik.

Fontos tisztázni, hogy nem rosszindulatú elváltozásról beszélünk. Ez egy egészséges szövet, ami valamilyen okból kifolyólag nem szokványos helyen található, amivel az a legnagyobb probléma, hogy míg a méhből leválása után könnyedén kiürül a menstruációs vér formájában, addig ebben az esetben nincs lehetősége a testüregből való kijutásra. Ezek az úgynevezett endometriózis csomók/növedékek belső hasüregi vérzéseket okozhatnak. Előbb-utóbb felszívódnak, azonban a vérben található fibrinszármazékok ragasztóanyagként viselkedve összenövéseket és letapadásokat okozhatnak. A gyulladások és hegképződések mellett újabb területekre is szóródhatnak.

Két fajtáját tudjuk megkülönböztetni: endopelvikus, azaz kismedencei és extrapelvikus, kismedencén kívüli forma. Az endopelvikus esetben a nyálkahártya a méh külső felszínét, a petefészket, a petevezetéket vagy akár például a méh szalagjait boríthatja. Egy speciális változat az adenomiózis, amikor az endometrium sejtek a méh falában, az izomzat rostjai között foglalnak helyet. A kismedencén kívül megjelenhet például a hasfal hashártyáján, műtéti hegekben, a mellkasban, a májon, de akár az orrüregben is.

Kialakulásának pontos okát még nem ismerjük. Több tényezőt, többek között a hormonokat és az immunrendszert is felelősnek tartják bizonyos nézetek szerint. Az egyik elmélet a retrográd menstuáció. Ez azt jelenti, hogy a méhnyálkahártyasejteket tartalmazó menstruációs vér valamiért visszafelé kezd áramolni, így a petevezetéken keresztül a hasüregbe szivárog, ahol megtapad és növekedésnek indul. Ahhoz, hogy retrográd menstruációról beszélhessünk azonban a következő három kritériumnak mind teljesülnie kell: a vérnek ki kell jutnia a hasüregbe, életképes méhnyálkahártyasejteket kell tartalmaznia, valamint tapadnia és osztódnia kell a hashártyán. Ez a verzió azonban nem ad magyarázatot az olyan szokatlan előfordulási helyekre, mint például az orr valamint arra sem, hogy extrém ritka esetekben férfiak is érintettek lehetnek. További magyarázatok lehetnek még, hogy a vérkeringés által juthatnak el egyéb testterületekre endometriális sejtek vagy valamilyen embrionális kori sejtvándorlási zavar kapcsán. Szóba jöhet még a rendellenesen működő vagy elégtelen immunrendszer és a genetikai hajlam is.

Remélem ez a rövid áttekintés hozzá tudott járulni ahhoz, hogy ha legközelebb valahol szembejön az endometriózis fogalma, legyen róla egy általános képünk. Fontosnak tartom, hogy merjünk beszélni és tájékozódni a témában, nem szabad hagyni, hogy a kínzó fájdalom minden hónapban megkeserítse az életünket.

Szabó Johanna

[1]


[1]A következő interjút minden lánynak nagyon ajánlom! Ha még nem olvastad mindenképp csekkold:

Talán ezek is érdekelhetnek …