Elérkeztünk a minisorozat utolsó részéhez. Itt is egy sokak által vitatott témába fogunk belemerülni. Ez az égési sérülés és annak kezelése lesz.
Mi is az égési sérülés?
Négy fokozata van, aszerint kategorizáljuk, hogy milyen területeket érint és milyen mélységben történnek szöveti károsodások. Az elsőfokú égéssel valószínűleg már sokan találkoztunk, ilyenkor a bőr legfelső rétege az epidermis sérül. Legtöbbször napégés miatt alakul ki, melynek egyik legjellegzetesebb tünete a bőrpir. A másodfokú stádiumban epidermis és az alatta levő dermis felső rétege is sérül. Itt képződik legtöbbször hólyag és nagyobb intenzitású fájdalommal jár, mint az elsőfokú égési sérülés. A következő fokozatnál már a dermis teljes vastagságát érintett a károsodásban, gyakran a bőr alatti szövetekig terjed a sérülés. A maradandó hegek fehéres, szürkés színt öltenek és gyakran az idegvégződések pusztulása miatt egyes területei az érintett bőrfelületnek érzéketlenné válnak. Végül a negyedfokú stádium, ilyenkor az égés az izmokig, de akár a csontszövetekig terjedhet. Az érintett területek mély szövetkárosodását és szenesedését okozza.
Tévhitek a terápiáról
Az első két stádiummal gyakran szembesülhetünk, hiszen a mindennapi életben bármikor előfordulhatnak. Ezért a laikusok a kezelést is igyekeznek egyszerűen megoldani. Ilyen technika a tejföl használata. Ezt még középiskolás tanulmányaim alatt én is hallottam, viszont nem praktikus ez az eljárás. A tejföl ugyanis ront a helyzeten, fertőzést okozhat, mely nem csak a gyógyulást lassítja, hanem további károsodásokat is okozhat. Saját tapasztalatomat behozva egyáltalán nem ajánlom senkinek sem ennek a technikának a kipróbálását, mivel a fertőzés veszélyén kívül, a hűtő hatása is csak rövid ideig, kb. egy percig tart, mely fényes bizonyítéka annak, hogy bármennyire is praktikusnak tűnhet, sajnos mégsem az. Ezt követi a savanyú szag és az, hogy az ember órákig próbálja levakarni magáról a zuhany alatt az odasavanyodott, túróállagú masszát. Szóval, ha ezt elolvassák az érdeklődők és netalán eszükbe jutna a nyáron, gyorsan felejtsék is el ennek az ételnek terápiára való alkalmazását, tegyék inkább a lángosukra!
Második tévhit az égési sérülés kezelésekor, a hólyag kidurrantása! A hólyagban nincs ártalmas sebváladék, a folyadékot körbevevő hólyag pedig védőpajzsként funkcionál a környezetünkben lévő kórokozók ellen. A kidurrantott seb fertőzési kapuként viselkedhet, melyen számtalan fertőző ágens képes könnyedén bejutni szervezetünkbe, így a fertőzések, betegségek és kellemetlen gyulladások előfordulásának esélyei, jelentős mértékben megnőhetnek. Mindezek mellett esztétikai problémákat is okozhat a felnövekő hólyagok kidurrantása, ugyanis sok esetben maradandó heget tud okozni!
Következzen a harmadfokú égés sebkezelése! Ezt laikusok már nem végezhetik, tehát minél előbb szaksegítséghez kell fordulni! Középiskolás gyakorlatom alatt láthattam modern kötözéses technikát, melyet speciális hálós és intelligens kötszerekkel valósítottak meg. Ezek a segédeszközök a sebet sterilen és egyben tartották és a sebgyógyulás folyamatát gyorsították. Ha mélyebb szöveteket is érint az égés, akkor azt sebészi úton hozzák azt helyre.
Égető vészhelyzet:
Az égési sérülések ellátása esetén, az első és legfontosabb teendőnk az, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy biztonságos e számunkra a helyszín. Majd ezután a veszélyes környezettől távol – ami lehet akár fröcsögő olaj, tűz, forró bogrács stb. – vizsgáljuk meg alaposan a keletkezett égési sérülést.
A vizsgálat során fel kell mérnünk az égés súlyossági fokozatát, illetve kiterjedésének mértékét, melyre a Wallace – féle 9-es szabályt alkalmazzuk.
A szabály segítségével könnyen megállapíthatjuk, hogy testünknek pontosan hány százaléka sérült meg az égéi baleset következtében. Felnőtt ember esetében a fej és a nyak régiója a testünk 9%-át jelenti, a felső végtagok egyesével érnek 9-9%-ot, a has és a mellkas 18 %, még a hát szintén 18%-ot ér. Végül az alsóvégtagok egyesével érnek 18-18%-ot. A maradék 1%-ot a gát és a nemiszervek tájéka teszi ki.
A gyermekek esetében azonban a százalékok változnak. A gyermekek feje sokkal nagyobb, mint a felnőtteké, így a feji és nyaki régió nálunk 18 %-ot fog érni. Változás még az alsóvégtagok százalékos arányaiban fellelhető, ugyanis ebben az esetben az alsóvégtagok egyenként csak 13,5 – 13,5%-ot érnek.
A Wallace – féle 9-esen kívül még a tenyér szabály is alkalmazható. A szabály ebben az esetben az, hogy testünk 1 %-ának tekintjük a tenyerünket (ujjakkal együtt), így mérjük le pontosan, hogy a rajtunk fellelhető égési sérülések kiterjedése pontosan hány tenyérnyi, azaz hány százalék. Ez akkor lehet igazán hasznos, ha egy végtagunk nem mindkét oldalt, hanem csak az egyik oldalt égett meg és ebből kell meghatároznunk a károsodás százalékát.
Az égési sérülés ellátásának következő kritikus lépése a sérült terület hűtése, melyet tegyünk meg nem túl hideg folyó víz segítségével. Az ajánlások alapján a hűtés ideje 15-20 perc, azonban mindig legyünk körültekintők is vegyük figyelembe a bajbajutott életkorát és állapotát. Például egy csecsemő égése során nem kell 20 percig hűtenünk a sebet, mivel ezzel csak túlhűtenénk a terültet, mellyel könnyen áteshetünk a ló túloldalára. Egy csecsemő esetében elég az 1-2 perc sebkörüli hűtés is, illetve a gyermekek és idősek esetében is érdemes lehet csökkenteni az ajánlott 15-20 percen a beteg igényeit és állapotát szem előtt tartva.
A hűtés után a sebet laza steril fedőkötéssel fedjük le, ezzel meggátolva védve a testünket a kórokozók bejutásától és a további diszkomfort érzettől. Amennyiben az égési sérülést harmad vagy negyedfokúnak ítéljük, illetve az égési kiterjedés is jelentős, vagy ez a terület a légutat és környékét, az arcot vagy a nemi szervek tájékát érinti, akkor hívjunk segítséget a 112-es segélyhívószámon. Továbbá akkor is hívjunk segítséget, ha a bajbajutott idős vagy gyermek, esetlegesen csecsemő!
A sebészeti úton
És jöjjön a legérdekesebb kezelést igénylő típusa az égésnek! A negyedfokúnál említettem, hogy komoly szövetkárosodással járhat. Miért probléma ez? Az esztétika mellett, fertőzésveszély, folyadékvesztés és a funkciók elvesztése miatt jelentős. Ezek helyreállítását sebészi beavatkozások teszik lehetővé. Ilyen beavatkozás például a szövettranszplantáció, mely lehet: auto- és allograft technikájú. Az allograftnál a donor fog adományozni beültethető szöveteket, mely ideiglenesen helytáll a beteg gyógyulási folyamatában. Nem kikötés ennél a módszernél, hogy a donor élő ember legyen. Ezen felül filmekben lehet látni a xenograft módszert, tehát az állati szövet átültetését, ahol leggyakrabban sertést, ritkábban borjú szövetet hasznosítanak, ehhez az eljáráshoz. Míg az autograft technikánál a saját és ép szövetet ültetik át az égett területek helyére. Az egyik legjobb példa az imént leírt módszerre, amikor comb és far régiójából vékony bőrlemezt vesznek le és ültetnek át. Ha pedig izom károsodik, akkor legtöbbször a széles hátizomból ültetnek át izomszövetet.
Konklúzióként úgy hiszem, azt tanácsos ebből a cikkből levonni, hogy ezen sérüléseket tartsuk sterilen, ha úgy érezzük vonjunk be a kezelésére szakembert. Ne lyukasszunk hólyagot és ne használjunk tejfölt!
Sebők Virág
Cikk forrásai: elsosegely.hu
Képforrások: Pinterest
Ha tetszett és olvasnál még a cikksorozatomból, akkor kattints ide:
