Belegondoltál már abba, hogy egy gyermek mennyi mindent sajátít el életének első éveiben?
Fogócskázni, kúszni, ugrálni az ágyon, lépcsőzni, szavakat, majd mondatokat formálni, mondókázni, tésztanyakláncot gyártani anyunak, vagy éppen rajzolni. Mind-mind apróságnak tűnhet egy felnőtt ember számára, ám ezek igen nagy előre lepések egy gyermek életében!
Fontos kiemelni, hogy minden gyermeknek más ütemben fejlődik az idegrendszere, ezért egyik sem hasonlítható a másikhoz.
Vannak olyanok, akik kortársaikhoz képest két tyúklépéssel előrébb járnak egy-egy képességet illetően, viszont bőven akadnak olyanok is, akik kicsit lassabban érnek el adott mérföldköveket.
Szerencsére, ez korán sem jelenti azt, hogy az érintettek egész életük során képtelenek lennének elsajátítani bizonyos képességeket. Sőt a mai korszerű fejlesztéseknek köszönhetően, a nehéznek bizonyuló mozdulatok játéknak tűnő tudományos módszerek segítségével beemelhetőek lettek a hétköznapi életbe. Szakszerű segítséget kérni nem szégyen, sőt, felismerni az adott nehézséget és időben cselekedni igazi erény!
Aktuális cikkem témája egy olyan kevesek által ismert, a kicsiket és nagyobbakat egyaránt fejlesztő módszer, mely hidat épít a világ felé.
A Tervezett Szenzomotoros Tréning, röviden TSMT módszer megalkotása Dr. Lakatos Katalin konduktor, nevéhez fűződik, aki egész életét az éretlen idegrendszerű lurkók fejlesztésére és az ehhez kapcsolatos kutatásra tette fel.
Nézzük, kiknek ajánlott ez a terápia és hogyan néz ki a gyakorlatban:
Minden olyan 1 és 12 éves kor közötti gyermekre pozitív hatást gyakorol, akik mozgáskoordinációs, egyensúlyozási vagy éppen beszédkészségbéli problémákkal küzdenek. Kifejezetten ajánlott még ADHD-s vagy aspergeres érintettek számára is.
Tekintsük meg hogyan is néznek ki a módszerek a gyakorlatban:
A gurulás (hernyószerű mozgás) segíti az egyensúlyozást és erősíti a kicsik testtudatos mozgását.
A páros lábbal, ritmusra történő ugrálás segít erősíteni az izmokat, egyidejűleg fejleszti a ritmusérzéket és a beszéd helyes ritmusosságát is segíti.
Kúszás, mászás alagutakban, akadálypályákon: Keresztezett mozgást idéz elő (jobb kéz – bal láb, bal kéz – jobb láb), mely integrálja az agy féltekéit, ami pedig a beszéd és a tanulás alappillére.
Labda dobálása és elkapása: A szem -kéz koordinációt és a reakcióidőt javítja.
Egyensúlyozás keskeny felületen: Egyensúlyozás javítása mellet a koncentrációt is növeli.
Ritmusos tapsolás szótagokkal: Segít a mozgást és a hangadást összekapcsolni, ezzel párhuzamosan a beszédindításra is jótékony hatást gyakorol.
Ezek a módszerek bármennyire is egyszerű játékoknak látszanak külső szemmel, cseppet sem azok! Sokkal inkább tudatos stimulációs fejlesztő módszerek, melyek egyszerre fejlesztik a beszédet, a mozgást és a koncentrációt egyaránt.
Hiszen az apró mozdulatokból születnek a legnagyobb változások!
Sebők Vivien
Képek forrása: Pinterest
Ha szeretnél hasonló cikkeket olvasni, akkor kattint ide:
