Az ősz sűrűjében járva találunk rá októberre, az év legszebb és legborúsabb hónapjára. Előtte szeptember egy átmenetet képez nyár és ősz között, a természet lassan elhervad, nyugovóra tér. Átesünk a ponton, miután az éjszakák hosszabbak lesznek, mint a nappalok. Az őszi napéjegyenlőség, szeptember 22-én, nem csak a szüreti mulatságoknak ad otthont, felhívja a figyelmünket arra, hogy az aratás után visszavonuljunk. Az év legsötétebb napja felé haladva egyre hidegebb lesz, ami arra ösztönzi az embereket, hogy több időt töltsenek otthonukban.
Samhain egy pogány – eredetileg kelta – eredetű ünnep, félúton az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között. Nagy jelentősége van az újpogány vallásokban és a modern boszorkányságban, története körülbelül ötezer évre nyúlik vissza. Bár a 21. században már kicsit másképp ünnepeljük, a samhain jelentősége nem változott. A régi mondák szerint az ősz vége felé elvékonyodik a fátyol az élet és a halál között. A fizikai és a szellemvilág összeér az éjszakában október 31-én.
A sokak által szeretett halloween-t is aznap tartjuk, a két ünnep pedig sok mindenben hasonlít egymásra. A halloween magába foglalja a samhain-i mulatságok nagy részét, azonban a spirituális, személyesebb részét nagyon ritkán találjuk meg benne. A jelmezekbe való beöltözés, a rémisztő rendezvények, a csínytevések és a híres “Csokit vagy csalunk!” mondás mindenkinek mosolyt csal az arcára, azonban a samhain ennél egy sokkal mélyebb ünnep. Ezek a tradíciók régre nyúlnak vissza, és sok változáson mentek keresztül az évezredek során.
Régen samhain eljövetelével már mindenki befejezte a mezőgazdasági munkákat arra az időszakra, így az emberek megünnepelték a sikereiket. Azonban a hideg hónapokban sem tétlenkedtek, a késő ősz és a tél az előretervezés ideje. Fontos visszatekinteni és megpihenni, de sokan ekkor már a következő lépésüket tervezték. Amíg egyesek csak mulatoztak, mások ezt az estét arra használták, hogy a kapcsolataikat építsék. Akik házasodni kívántak, ekkor megragadták az alkalmat, hogy párt keressenek maguknak.
Különösen sötét van odakint, amikor a szellemvilág függönyét elhúzzák, és találkozik a mi valóságunkkal. Az éjszakai fények nem csak a boszorkányokat tartják távol, hanem megvilágítják az utat az elhunyt elődeinknek, akik átkelnek a fátylon. Régen nem csak az ablakba helyeztek gyertyákat, hanem az otthonukhoz vezető úthoz is, így a szeretteik könnyen haza tudtak találni. Aznap a vacsoránál nem csak az élő, hanem az elhunyt családtagok számára is főztek, és az ételt csendben fogyasztották el. Sokszor az ajtót és az ablakokat is nyitva hagyták, különböző süteményeket kihelyezve az elhunytaknak. Gyakran gyújtottak tábortüzet és fáklyákat miután lement a nap, távolt tartva a rosszindulatú szellemeket és boszorkányokat.
A tévhitek ellenére a keresztény és pogány indíttatás szinte ugyanaz, amikor a Mindenszentek és samhain különbségeiről van szó. Az elhunytakról való megemlékezés, a tiszteletünk és hálánk kifejezése feléjük és a félelmeink beismerése mindkét ünnepnek a szerves része. Samhain-t nem csak október 31-én ünnepeljük, addig tart november elsején, amíg fel nem jön a nap. A tradíciók eltérnek, hiszen az ősi kelta ünnepek mindig magukba foglalják az évszakok körforgását és az élet változásait is. Emiatt furcsának tűnhet, hogy az elhunytak ünnepén az emberek mulatoznak, de az évezredek során összemosódtak a szokások.
Pápai Liza
Képek forrása: Freepik
Ha tetszett a cikkem, olvasd el ezt is:
