Stressz, szorongás, semmiből fellépő bizonytalanság, félelem, elveszíteni tested fölött az irányítást. Te is éreztél már hasonlót, mikor eluralkodik rajtad egy szorongó érzés, ami megrémít és még csak kontrollálni sem vagy képes? Bizton állíthatom, hogy nem vagy egyedül vele. A magyar lakosság mintegy 5%-a repetitív szinten küzd az említett problémával, az adatok világviszonylatban azonban még ennél is elrettentőbbek. Ebben a rohanó, stresszes, teljesítményorientált világban sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy testünk hasonló lelki és fizikai tünetekkel próbál üzenni számunkra. Persze állhat a pánikrohamok háttérben genetikai probléma, egy korábban átélt trauma, illetve bárminemű egyéb pszichológiai tényező is.
Hogyan ismerheted fel a pánikrohamot? Mik segíthetnek a leküzdésében? Mikor érdemes segítséghez fordulni? A pánikroham egy igazán összetett folyamat. Egy szorongásos roham esetében egyértelműen meghatározható a stresszor, azaz a probléma kiváltó oka, míg pánikroham esetén a tünetek kiszámíthatatlan módon, szinte a semmiből jönnek. Éppen ezért nem láthatod előre, nem tudsz felkészülni rá, így a rohamok visszatérésétől való félelem képes tovább fokozni a mentálisan már így is megterhelő problémát.
Habár a tünetek egyénenként egészen eltérhetnek, árulkodó jelek azonban így is akadnak. Ilyen például az intenzív szorongó érzés, a remegés, szédülés, izzadás, mellkasi fájdalom, légszomj, illetve a zsibbadó érzés vagy a hányinger. Amint hasonló tüneteket vélsz felfedezni magadon, fontos, hogy próbálj meg nem a tüneteidre koncentrálni, helyette próbáld normalizálni a légzésedet, használd érzékszerveidet, és keress a környezetedben valamit, ami kissé eltereli a figyelmedet. A lényeg, hogy ne engedd, hogy elhatalmasodjon rajtad ez az érzés, szakadj ki a belső pánik-körből, így tüneteid is mérséklődni fognak.
Számtalan hasonló praktika létezik, mellyel enyhíteni lehet a rohamok intenzitását, a szakértők azonban inkább a kognitív viselkedésterápia technikák alkalmazását, gyógyszeres kezelést vagy a pszichoterápiát javallják, hiszen ezek a rohamok gyakoriságát is képesek csökkenteni.
A másik alternatíva, ha az ember megismeri a problémák gyökereit, és ha igazán szeretne, akkor tud is önmagán segíteni. Minden félelmünk belőlünk ered, az agy kreálmánya. Ha sikerül elfogadnunk mindent úgy, ahogy van, megelégedni és tanulni az esetleges hibáinkból, kitágíthatjuk korlátainkat, megismerhetjük az igazi énünket, a nyugalmat, a szabadságot. Ha nem a félelmeink uralma alatt élünk, akkor megtapasztalhatjuk azokat a pozitív változásokat, amik felszabadítanak minket a betegségek, köztük a pánikrohamok alól is.
Merjünk hát félelem nélkül élni.
Boldogságra fel! Legyen jobb a világ!
