A 21. században a Z generációt egyre több társadalmi kritika éri. Az idősebbek gyakran gondolják úgy, hogy nem vagyunk elég önállóak, esetleg életképtelenek vagyunk, illetve nem lehet ránk bízni semmit. Való igaz, hogy generációnk egy részének viselkedésében több társadalmi probléma is kiütközik. De vajon mi lehet ennek az oka? És mi a megoldás rá?
Nos, sem szociológus, sem pszichológus nem vagyok, azonban az egyre gyakrabban előforduló viselkedési mintázat nekem is szemet szúrt. Generációnk egyes tagjainak nem megfelelő mértékű autonómiájának, önbizalmának, illetve döntéshozatali képességeinek hátterében azonban gyakorta a helikopter szülők állnak. Igen, jól olvastad, helikopter szülők. A jelenség arról a metaforáról kapta nevét, mikor is a szülők úgy köröznek gyermekeik feje fölött, mint egy helikopter, ezzel számos pszichés problémát okozva mindkét fél számára.
Bár a jelenség nem napjaink szüleménye, először ugyanis 1969-ben jegyezte le könyvében egy izraeli gyermekpszichológus, dr. Haim Ginott. Fontos leszögezni, hogy fölösleges ujjal mutogatni, illetve szidni az ilyen szülőket, hiszen tetteiket a túlzásba vitt szeretet és féltés eredményezi. Ahogy a mondás tartja, „a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.” Az azonban bizonyos, hogy sem a szülők számára, sem a gyermekek számára nem egészséges az ilyesfajta kötődés. Persze a szülők támogatása, szeretete és segítsége egy bizonyos mértékig egészséges és hasznos is, azonban ezt a határt átlépve már helikopter szülőkről beszélünk.
Felismerésük nem túl komplikált. Ők azok, akik állandó kontroll alatt tartják gyermeküket, minden problémát megoldanak helyettük, illetve túlféltik csemetéjüket, nem csak kicsiként, de még felnőttkorban is. Mondok pár példát. A szülő túlságosan nyomon követi gyermeke tanulmányait, meghatározza számára, mit és hogyan kell csinálnia, milyen egyetemre, szakra, délutáni elfoglaltságra járjon. Amennyiben valamilyen gondja akadna az életben vagy konfliktusba kerülne, azonnal intézkedne helyette és megoldaná azt. Az ilyen tevékenységek, mint említettem a túlzásba vitt szeretetből erednek, azonban a túlzott kontroll okozta következmények lehetnek toxikus kötődési kapcsolati minta, önbizalomhiány, döntésképtelenség, depresszió, a problémamegoldó képességek, illetve a felelősségvállalás hiánya és a kudarctól való félelem is.
Mit tegyél, ha ezt tapasztalod? Fontos, hogy világosan jelöld ki határaidat, mely az egészséges fejlődésedhez szükségesek, majd ezt asszertatívan kommunikáld le szüleiddel. Számukra valószínűleg nehezen megy az elengedés, így semmiképp se zárd ki életedből őket, szánj rájuk időt, és továbbra is oszd meg velük életed lényegesebb információit, azonban ne engedd, hogy függetlenségednek gátat szabjanak! A tanácsok mindig jól jönnek, de ne feledd, a döntés a te kezedben van. Járd a saját utad és szeresd a szüleidet!
Rádi Eszter Orsolya
[i] Olvass további érdekes cikkeket tőlünk: https://infozio.wordpress.com/2022/02/22/uj-nepbetegseg-az-erzelmi-eves/
